Távol önmagadtól

Hétfő

LANA kinyitotta az ajtót, és egy pillanatig némán állt a sötét ház előtt. Nem tudta. Fogalma sem volt róla, hogy ilyen lesz - hogy abban a pillanatban, amint megérkezik, elönti a bizonyosság, az a biztos tudat, hogy végre hazaérkezett.

     Ha tudta volna, sokkal hamarabb eljön.

     Könnyebb lett volna persze, ha nappal van, egy szép őszi délután, amikor laposan süt a nap, és enyhe szellő mozgatja az ágakat. Azaz ha pontosan olyan lett volna minden, mint azon a napon, amikor Lana utoljára járt itt. De hát az életben ritka, hogy valami tökéletes legyen. A napos délután helyett késő este volt, majdnem éjszaka, dermesztően hideg szél fújt, és szakadt az eső. Jellemző.

Tovább »